Węgierski
Bár zsidók bánsági jelenlétéről már a török hódoltság idejében kőbe vésett bizonyítékkal rendelkezünk, e népcsoport fénykora kétségkívül itt is az Osztrák-Magyar Monarchia évtizedeire esik, hanyatlását pedig épp úgy a 20. század harmadik-negyedik évtizede hozta, mint mindenhol Közép- és Kelet-Európában. Ezt a dinamikát szemlélteti természetesen közösségi- és kultuszhelyeik története. E könyvében Jancsó Árpád nem pusztán az egykori és ma is álló zsinagógaépületekre összpontosít. A financiális, műszaki, építészettörténeti nézőpontokon túl azokra a közösségekre is reflektálni próbál - sajnos messzemenően meggyérült (megtizedelt?) levéltári forrás alapján -, amelyek ezeket a korábban kisebb igényű, kezdetleges, később azonban grandiózus pompával megépített és berendezett zsinagógákat használták. Elkötelezett, lelkes, elképzeléseik mellett szívósan kitartó hitközségi tisztségviselők és rabbik valóságos eposza sejlik fel az egyes zsinagógák előzményei, majd építéstörténetei mögött. Ma egyetlen kisebb zsinagóga működik Temesváron. A holokauszt, a Nyugatra-vándorlás, illetve az Izraelbe alijázás mára alig hagyott őrzőket, akik e gazdag és színpompás múlt emlékeit olykor leporolhatnák.
